Kognitív disszonancia: Miért csapjuk be önmagunkat?

A kognitív disszonancia nem más, mint egy belső feszültség, ami akkor keletkezik, amikor az elképzeléseink és a tetteink nincsenek összhangban. Ez a mentális „viszketés” kényelmetlen, ezért az agyunk mindent megtesz, hogy elvakarja – sokszor az igazság árán is.

Ellentmondás: Van egy meggyőződésed (pl. „Egészségesen akarok élni”), de a tetted ellentmond ennek (pl. „Mégis megettem azt a fánkot”).

Feszültség: Megjelenik a bűntudat vagy a kellemetlen érzés.

Önigazolás: Ahelyett, hogy változtatnál, átírod a sztorit a fejedben: „Csak ez az egy volt”, „Megérdemlem, mert nehéz napom volt”.

Ismerd fel a feszültséget: Ne nyomd el a kellemetlen érzést, használd jelzőfényként!

Kérdőjelezd meg az önigazolást: Valóban igaz a kifogásod, vagy csak a feszültséget akarod csökkenteni?

Változtass a viselkedésen: Ahelyett, hogy a gondolataidat ferdítenéd el a tetteidhez, igazítsd a tetteidet az értékeidhez.