Miért nem dolgozik ingyen egy segítő?

Ez egy örökzöld és fontos kérdés, amivel szinte mindenki találkozik, aki valaha is elgondolkodott azon, hogy segítséget kérjen – vagy éppen azon, hogy segítséget nyújtson?

Lehet, hogy a segítés alapvetően egy emberi, gyakran spirituális indíttatású gesztus?

Van néhány nagyon gyakorlatias és pszichológiai oka annak, hogy miért alakult ki körülötte egy professzionális keretrendszer?

Mi lenne, ha Te válaszolnál ezekre a kérdésekre?
Csak figyeld meg, hogy mi az ami megjelenik a világodban ezektől a kérdésektől.

  • 1. Az energia egyensúly elve

A segítő szakmákban (legyen az tanácsadás, energetikai kezelés vagy terápia) egy intenzív cserefolyamat zajlik? A segítő figyelmet, tudást és energiát ad át?

Ha ez a folyamat egyoldalú, az hosszú távon mindkét félnek káros?

  • A segítő hamar kiég, és nem tudja fenntartani a saját életét vagy a praxisát?
  • A kliens tudat alatt adósnak érezheti magát, ami akadályozhatja a fejlődést és a függetlenedést?
  • 2. A kliens elköteleződése

Az pszichológiai tény, hogy amit ingyen kapunk, azt kevésbé értékeljük?
(biztos vagyok benne, hogy már hallottad ezt vagy olvastad valahol 😉 )
A fizetség egyfajta "szerződés" önmagunkkal? Ha áldozunk rá (időt, pénzt, energiát), sokkal nagyobb eséllyel fogjuk a tanultakat vagy a kapott eszközöket a mindennapokban is alkalmazni?
A díjazás segít abban, hogy a kliens komolyan vegye a saját változási folyamatát?

  • 3. A szakmai fenntarthatóság

Ahhoz, hogy valaki valóban hatékony segítséget tudjon nyújtani, folyamatosan képeznie kell magát? A tanfolyamok, az eszközök, a vizsgák és a szakmai anyagok jelentős befektetést igényelnek?

Ezen felül a segítőnek is szüksége lehet az alábbiakra?

  • Saját töltődésre? Ahhoz, hogy tiszta fejjel és nyitott szívvel tudjon jelen lenni, meg kell teremtenie a saját biztonságát?
  • Eszközökre? Legyen szó egy weboldal fenntartásáról, egy nyugodt kezelőhelyiségről vagy speciális kiegészítőkről?
  • 4. Felelősség és határok

A pénz segít meghúzni az egészséges határokat?
Kijelöli, hogy mikor kezdődik és mikor végződik a közös munka?
Ez védi a klienst is? A fizetett szolgáltatás keretein belül elvárhatja a szakmaiságot, a pontosságot és a teljes figyelmet?
Ha egy segítő mindent ingyen adna, az egészségtelen függőségi viszonyt alakítana ki?
Minden pénz, amit kifizetsz bármiért, amit magadnak veszel az a te magadba fektetett hozzájárulásod? Vajon mennyire értékeled magad, ha sajnálod a pénzt egy termékre vagy szolgáltatásra? Mennyire értékeled a segítőt?

  • 5. Példamutatás az öngondoskodásban

Egy segítő, aki nem kéri meg az árát a szolgáltatásának, azt sugallja, hogy az ő energiája, ideje, tudása, a használt eszközei nem értékesek? Ha azonban tiszteli a saját munkáját, azzal példát mutat a klienseinek is abban, hogyan húzzák meg a saját határaikat és hogyan értékeljék saját magukat a világban?

Mit gondolsz ezekről?
Mik azok, amik megjelentek a világodban, amikor olvastad ezeket a sorokat?
Mi lenne, ha még egyszer elolvasnád?

kerdesek

A segítő szakma minden, csak nem „futószalag melletti munka”.
Itt a legfontosabb munkaeszközöm én magam vagyok: a figyelmem, az empátiám és a belső egyensúlyom.

Ha egy segítő állandóan a megélhetése miatt aggódik – mert nem kéri meg az árait –, pont azt a biztonságot veszíti el, amit a kliensének kellene átadnia?

Egy kimerült, kiégett szakember pedig nem megoldás, hanem inkább kockázat a folyamatban?

Ugye milyen érdekes?

A honlap tartalmát másolni tilos!